Chapter 3

 Sziasztok!:)  itt a Chapter 3 ^^ Remélem hogy tetszik ˘˘
˘[Azért reszkessetek betörős gifet raktam , mert nem találtam más betörős gifet ^^) Jó olvasást ˘^^
 
Mikor már majdnem leértünk, valami csörömpölés hangzott fel a konyhából. Megsokszoroztuk a lépteinket, és mire leértünk már hűlt helyét találtuk a betolakodónak Csak egy törött tányér , és egy valami (?) az asztalon emlékeztetett minket hogy volt itt valaki. Addig ameddig Diana sepregetett, én aközben kibontottam a levelet, (mivel az asztalon egy levél volt) és elkezdtem olvasni.  Nagyon meglepődtem , mivel hogy megint az a  Titkos író írt nekem, és most már figyel is. A levélben ez állt :
Kedves Darcy!
Örülök, hogy újra látlak ! Látom, nem hallgattál  rám,  és nem gondolkoztál el a múltról.
Hamarosan szemtől szembe is találkozunk, úgy, mint régen. Remélem, hogy boldog leszel a találkozáskor. Akkor fogsz újra látni  engem, de nem csak engem, hanem az egész világot. 
Addig is , légy jó!

Csókól:
Dark Anonym


Már megint ez. Elegem van ebből. Halottam, ahogy a térdem felmondja a szolgálatot. Remegtem , mint a nyárfa levél, de ezzel nem törődtem.  Egy kicsit hangosan estem le a földre , mivel a térdem már végképp nem működött.  Amikor látta Diana, hogy lerogytam a földre, azonnal odasietett. A kezébe nyomtam a levelet, hogy olvassa el, de mire a 2. sorhoz ért, értette hogy mire célzok. El kellett mennünk. Nem tudom, hogy hova, de majd biztos ki találunk valamit. Eközben felkelt Ann is. Nem akartam beleavatni a történtekbe, mert elég neki is az ő kis ügyes-bajos dolgaival foglalkoznia.Halkan odasuttogtam Dianna-nak, hogy el kell mennünk innen, egy bólintással válaszolt.
-Öhm. Ann most egy kicsit el kell menünk egy másik helyre így hárman. Még pontosan nem tudom hogy hova, de el kell innen mennünk.  Minél hamarabb.
-Rendben.- Mondta, és azzal az ürüggyel baktatott fel a szobájába, hogy akkor ő majd össze pakol.
Mi is felkullogtunk a szobába. Út közben nem esett szó köztünk csak annyi hogy:
- Darcy. Ki az az alak, aki fenyegetni próbál téged?- Kérdezte őszinte csalódottsággal Diana. Ő mindig azt hajtogatta, hogy csak jó emberek élnek a földön. Persze, egy kis huncutság mindenkiben van. Szerinte.
- Sajnálom, de én sem tudom. Csak annyit tudok, hogy ismertem, és most is ismerem és hogy az életünkre akar törni. Ezt nem hagyhatom annyiban.
Eközben odaértünk a  szobákhoz. Ott, valaki várt rám. Hangok szűrődtek ki a szobámból. Az ajtóra tapasztottam a fejemet, és hallgatóztam. 2 férfi hangra lettem figyelmes. Az egyik ilyen durva hangzású a másik pedig egy fokkal mélyebb hangzású volt. Bekukkantottam a kulcslyukon.
Ám de ekkor........


Ha várjátok a történet folytatását akkor ha akartok komizzatok, vagy iratkozzatok fel. ^^  UI:Bocsi, a sok késésért. :)

Chapter 2

Sziasztok ! :) Nagyon örülök a szavazatoknak :) Itt a Chapter 2 :) Remélem hogy tetszik ! :)Komikat hagyatok magatok után ha tetszett! :) A rész végén pipálhattok is ;33

Megint jött a postás.Mármost  féltem a további fenyegetésektől.Halkan és észrevétlenül próbáltam megközelíteni az ajtót. Hogy miért? Nos, ezt magam sem tudom. Ugyanaz a postás, csak most merevebb szemekkel nézett rám, és úgy mozgott , mint egy zombi. Biztos hatása alatt vagyok a múltkori zombis filmnek.Én már a kezében láttam, hogy ugyan az a levél, ami tegnap volt.Miután átvettem a levelet, egy kicsit megnyugodtam. A Barátnőm  anyukájától érkezett.Beléptem a küszöbön, és már is bontogatni kezdtem a levelet. Sajnos, nem egy vidám levél volt, amire én számítottam. A Barátnőm apukája meghalt. Edward bácsi olyan volt nekem, mit ha az apukám lenne. A temetése holnap lesz.Itt  lesz Londonban, mert a végrendeletében ezt jegyezte elő
" Ha meghalok, Londonban vegyenek Tőlem végső búcsút."
Észrevettem, hogy a levél, amit még mindig a kezembe szorongattam, a sok könnycsepptől  vizes lett. Bementem a fürdőszobába , hogy egy kis langyos vízzel lemossam a sírástól pirosló arcomat.Sokat tett értem, Diana apukája.Mondjuk, ő mentette meg az életem.Ebbe a történetbe nem nagyon akarok bele kezdeni, mert ez életem legfájdalmasabb emléke.Majd talán, ha rá szánom magam, elmesélem nektek.Ekkor csöngettek.
Gyorsan ajtót nyitottam, mert sejtettem, hogy kik lehetnek a váratlan vendégek.
- DARCYY.-Kiáltott valaki , amikor kinyitottam az ajtót.Nem nagyon láttam hogy ki az, mert egy hosszú barna hajzuhatag takarta el az arcomat.Miután rájöttem, hogy a kedves barátnőm az , ráborultam, és miután majdnem elestünk jót nevettünk mind ezen.
-DIANAAA-  Ekkor az ajtó felé pillantottam. Az ajtóban megláttam Diana anyukáját. Mosolygott. Ann olyan, mint ha az anyukám lett volna.Tiszta fekete ruhába öltözött, így úgy nézett ki, mint egy fekete bárónő.  Éj fekete kalapja félig a jobb szemébe csúszva pihent az arcán. Látszott hogy nem olyan, mint amilyen régen volt. Régen, a szép időkben, mosolygós, vidám néni volt. Most meg, olyan mintha az arcára fagyott volna a mosoly. Én teljes mértékig megértem. Nagyon rossz lehet valakinek, ha a szeretteit elveszti. Gyorsan oda toporogtam ő hozzá is, és jó szorosan megöleltem.  Halkan, mégis kedvesen beszélt hozzám, mint ha hamarosan ő is eltávozna az élők sorából.
- Szia Darcy. De rég láttalak.Hogy megnőttél.- Megpróbálkozott egy kedves mosollyal, de miután csak egy torz vicsorgásra futotta, teljesen lehervadt a mosoly az arcáról.
-Tessék csak lefeküdni, Ann néni. Mi addig készítünk Önnek egy jó forró gyümölcs  teát és egy nagy rakás pirítóst . -Miután ez kimondtam, Diana-val közös erővel felcipeltük a ládákat , és elfoglalhatták a  hálószobájukat. Hamarosan dél. El kéne készíteni az ebédet.
-Diana.Miután megcsináltuk a pirítóst, Főzünk egy finom ebédet? - Kérdeztem egy kicsit morcosan, mivel a pirítóst ami úgy kb 5 perce ott sült a pirítós sütőben, már rég szénné égett. Vagy 4 percembe került, hogy kicsúsztassam az átsütött kenyérdarabot a készülékből. 
-Persze. Ebéd után eljönnél velem valahova? - Kérdezte és kicsi pír jelent meg az arcán.
-Kivel találkozol? - Kiváncsi vagyok, hogy Ed után kit szedett már megint fel.
- Nem tudom. Tegnap érkezett egy levél. Az állt benne, hogy találkozzunk Londonban. Aszt hiszem  egy utcával előrébb van egy mellékutca . Na , ott találkozunk.- Ezt kicsit megbánva mesélte el. Biztos nem ismeri az illetőt.
- Na akkor eljössz?- Kérdte megint .
-Igen. De csak akkor, ha lesz nálad valami Ninja eszköz.- Erre a mondatra mind a ketten elnevettük magunkat. Végre valami vidámság is van az életemben.
-Figyelj csak. Mindjárt itt a karácsony.Mit kérsz Tőlem? -Ezt már a lépcsőn fel baktatva kérdeztem, ügyelve arra, hogy ki nem borítsam a teát. Mikor benyitottunk, már Ann néni aludt. Halkan  letettük az éjjeli szekrényre a teát és a pirítóst és szinte észrevétlenül osontunk ki az ajtóig. Mikor már majdnem leértünk , valami csörömpölés hangzott fel   a konyhából.


Itt |
    |
    ˇ
Lent pipálhattok és komizhattok ha tetszett a rész ! :) és arra --------- > pedig feliratkozhattok :)
Jó olvasást !:)
xoxo Nóka

Chapter 1

 Sziasztok!Meghoztam az 1.részt remélem hogy tetszik !:P komikat hagyatok után + a feliratkozásokért sem haragszok ;D

Egy borongós reggelen, érkezett egy levél.Én éppen ültem a tv előtt, amikor csöngettek Gyorsan felkeltem és odavánszorogtam az ajtóhoz.A postás.Gondolhattam volna.
-Ön Darcy Ann Jhonson?-kérdezte a postás
-Igen.
-Rendben, akkor itt írja alá.-Mondta közönyösen, majd odaadott a kezembe egy tollat és megmutatta hol kell aláírni.
Kezdtem fázni, ezért hamar akartam aláírni és sikerült is.Gyorsan bekucorodtam a szobámba, és elkezdtem bontogatni a csomagot.
Egy szál rózsát és egy levelet találtam benne.A rózsát egy vázába tettem majd elindultam hogy kibontsam a levelet.Ez állt benne:
"Kedves Darcy!
Én vagyok a te lelkednek egy része.Örökre kisérteni foglak, amiatt amit a múltban tettél.Remélem emlékszel még a tartozásodra.Mert ha nem, akkor sajnos annak rossz következménye lesz.

Csókol:
Dark Anonym."

 Erre a elvélre bepánikoltam.Nem  tudtam, mit csináljak.Nem emlékszek rá, hogy mi történt velem a múltban.Vajon ki lehet az a Dark Anonym?
Ezekkel a gondolatokkal aludtam el a pihe puha ágyban.Hátha reggelre előröl kezdem a napot, és nem érkezik még egy ilyen levél.
*Reggel*
Kipihenten ébredtem, és csodálkozva meredtem a lila plafonra. Vajon ki küldhette ezt a levelet?Tettem fel megint ezt a kérdést.Hogy lenyugodjak, elkezdtem táncolni. A tánc, felhozza bennem az emlékeket.Igen, megvan! A levélre a válasz, megvan.Hogy egyszer amikor még 5 éves lehettem, egy fiú volt mindig a balerina párom.Igen, egy fiú is járt balerina tánc órákra.Egy táncóra közepénél, véletlenül belebotlottam a saját lábamba, és ráestem a fiúra.Akkor nagyon súlyos sérülést szenvedett, ami miatt nem táncolhatott többé.Én nagyon elszégyelltem magam, és megígértem neki, hogyha felépül és újra találkozunk, akkor visszaadhatja amit én műveltem vele.Persze, akkor még kicsi voltam, és nem hiszem, hogy ő komolyan is vette.Mindegy, úgyse biztos hogy ő volt az , aki a levelet küldte.Apropó, én még a nevét sem ismertem.Meg se kérdeztem tőle.Igen, már biztosan ő küldte  a levelet.A Dark Anonym nevű levélíró lehetett az a bájos kisfiú, akivel én mindig táncoltam?Nem, az nem lehet.És egy könnycsepp csordult le az arcomon.Fájt , hogy egy embernek, aki hozzám közel állt ilyen ígéretet tettem.Eszembe jutott, az én drága barátnőm, akit a világon a legjobban szeretek.A telefonomat kivettem a zsebemből, és tárcsázni kezdtem a számot.
-Igen?-Kérdezte Diana, az ő szokásos sejtelmes hangján.
-Szija Diana.Rögtön a tárgyra térek, csak előtte ígérj meg valamit.-Mondtam neki és kicsit furcsállottam hogy egyátalán végig hallgat.Mikor beszélünk mindig a szavamba vág, csakhogy ő többet beszéljen.
-Mit?-
-Ígérd meg elsősorban azt, hogy nem mondod el SENKINEK amit most mondani fogok. Másodjára ígérd meg nekem, hogy nem fogsz miattam aggódni és rám haragudni.
-Rendben.Megígérem.
 És szépen elmeséltem neki a levelet, a fogadást, és mindent.Nehéz volt szavakba önteni mindezt, főleg telefonon.Már 3 éve, hogy itt lakok egyedül Londonban.valójában nem is egyedül, mert van egy cicám, meg egy kutyám.Ők nekik szoktam elmesélni, hogy mi történt velem a napokban.Ők sosem bántanak meg és sosem haragszanak ha mondjuk egy tartósabb beszélgetésre vágyok.Hirtelen egy görcs rándult a gyomromban.Megint jött a postás.


Ha megszeretnéd tudni, hozott-e megint különleges írói kézzel írott különleges levelet, akkor kérem hagyatok magatok után nyomot ! :)

~Nóka

Prologe

Egy lánynak harcolni kell a szerelemért.De mit tesz ezért a fiú?Nagya része semmit.De , vannak olyan kivételes esetek, amikor mind a két fél TELJES szívből szeretik egymást.Na ez már megint más tészta.Amit én fogok nektek mesélni, az egy varázslatos románc kezdete.Igen egy kicsit lélek szakító is lesz, de nem várom el hogy sírjatok.Inkább tanuljatok a történtekből.
~ Hagyd a tegnapot, Élj a mának és várd a holnapot.
Ezzel az érvel élj és megnyugtat!Én már csak tudom.Az életem egy katasztrófa.Teljesen elvarázsolt egy ember,aki nem a bájával hanem a tetteivel ejtett rabul..Nem vettem észre, hogy  amit mond az mind Hazugság.
~Sose bízz senkiben csak magadban.